Utolsó módosítás dátuma: 2022.05.20.
MAGYAR ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS SZÖVETSÉG EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
egységes szerkezetbe foglalva
(2003/12/3, 2004/12/8, 2006/4/27, 2010/6/2, 2012/6/11, 2016/01/12, 2019/04/30, 2020/09/15)
Hatályos 2020. szeptember 15.
Alapítók attól a felismeréstől vezérelve, hogy az elektronikus aláírás jelenlegi hazai helyzete (ismertsége és elismertsége) nem kielégítő, valamint a magyar digitális kultúra fejlesztése közvetlenül hozzájárulhat nemzetgazdaságunk teljesítőképességének és versenyképességének növeléséhez, létrehozták a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnevezésű egyesületet (továbbiakban: Egyesület), melyet a Fővárosi Törvényszék 10.808 sorszám alatt nyilvántartásba vett. Az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően működik.
1. Az Egyesület főbb jellemzői
Az Egyesület neve: Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület
Az Egyesület angol neve: Hungarian Association for Electronic Signature
Az Egyesület rövidített neve: MELASZ / HAES
Az Egyesület székhelye: 1038 Budapest, Szentháromság utca 26.
2. Az Egyesület alapítói
Az Egyesületet a 2003. december 3-i alakuló közgyűlésen jelenlévő alapító tagok alapították.
3. Az Egyesület jogállása
(1) Az Egyesület társadalmi szervezet, önálló jogi személyiséggel.
(2) Az Egyesület képviseletére az elnökségi tagok (Elnök, Ügyvezető, Pénztáros, Alelnökök) önállóan jogosultak.
(3) A bankszámla feletti rendelkezésre az elnökségi tagok (Elnök, Ügyvezető, Pénztáros, Alelnökök) önállóan jogosultak.
(4) Az Egyesület maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden, a nevéhez kapcsolódó joggal.
4. Az Egyesület célja
Az Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy az elektronikus aláírást és annak rokon, kapcsolódó és származékos technológiáit népszerűsítse, széleskörű hazai bevezetésüket támogassa, elterjedésüket elősegítse. Ebben a folyamatban az Egyesület katalizátor szerepet vállal és kommunikációs, koordinációs tevékenységet is folytat.
Rokon, kapcsolódó és származékos technológiák alatt a következő témákat értjük:
• Nyilvános kulcsú kriptográfia
• Időbélyegzés
• Nyilvános kulcsú infrastruktúra
• Nyilvános kulcsú alkalmazások
• Titkosítás
• Nyilvános kulcsú infrastruktúrához és -alkalmazásokhoz szükséges eszközök és ezek biztonsága
• E technológiák felhasználása az infokommunikációban
• E technológiákkal segített üzleti folyamatok és szolgáltatások
Ennek érdekében az Egyesület feladatai részletesen:
• A célokkal egyetértő, azért tenni akaró különböző területeken dolgozó szakembereket és üzletembereket összehozza, köztük párbeszédet, civil fórumot alakítson ki.
• A közös érdekek megtalálását segítse, érvényesítésüket támogassa az egységes képviselettel.
• Ösztönözze az egységes szakmai vélemények kialakulását, és azok érvényesítését a jogszabályalkotásban, termékfejlesztésben és a felhasználás során.
• Segítse a területen folyó kormányzati munkát, valamint a köz-, vállalkozói- és a civil szféra kapcsolatainak erősítését.
• Járuljon hozzá a szakterületi stratégia alakításához, kormány-előterjesztések, jogszabály-előkészítések információgyűjtő, indokoló és szakmai megalapozó munkájához.
• Véleményével és szakmai tudásával segítse az elektronikus aláírás ismertségének és elismertségének szintjét.
• Váljék az Egyesület szakmailag meghatározó, elfogadott és hiteles fórummá, szakmai kompetencia központtá.
• Adjon terepet a magyar, európai és más előremutató szabályozási tervekről, szakmai újdonságokról, projektekről szóló információcserének.
• Segítse a tagok szakmai eredményeinek bemutatását.
• Kompetens szakmai műhelyként részt vegyen a témát érintő alkalmazott és elméleti kutatásokban, fejlesztésekben, szabvány- és jogszabályalkotásban.
• Járuljon hozzá saját eszközeivel a piac szélesítéséhez, a használat előtt álló akadályok lebontásához, a mindennapi hivatalos és magáncélú felhasználás terjedéséhez.
• Piaci jellegű szolgáltatások nyújtásával adjon hátteret a hitelesítésszolgáltatók, eszközszállítók, alkalmazásfejlesztők és egyéb piaci szereplők (auditorok, minősítő szervezetek, stb.) működésének.
• Tagjai érdekében kutatásokat, felméréseket és vizsgálatokat végezzen.
• Erkölcsileg és anyagilag támogassa a céljai megvalósításáért kiemelkedő tevékenységet végző személyeket és szervezeteket.
• Felkarolja azokat a kezdeményezéseket melyek céljai megvalósulását segítik.
• Dolgozzon ki akkreditációs sémákat, és működtesse azokat, mind az elektronikus aláírás szakértői, mind különböző termék és szolgáltatási minősítések számára.
• Képviselje a magyar érdekeket az Európai Unió elektronikus aláírási szervezeteiben, és létesítsen kapcsolatot más országok hasonló társulásaival, szervezeteivel.
5. Tagsági viszony
(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.
(2) Az Egyesület tagjává választható az a természetes személy, aki 18. életévét betöltötte.
(3) Az Egyesület tagjává választható az a természetes és jogi személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát és a Közgyűlés által jóváhagyott egyéb szabályzatait elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A jelen pont (1)-(3) szakaszai a Ptk. 3:71. § (1) bek. b) alpontban foglalt tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokként értelmezendőek.
(4) Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
(5) A belépési nyilatkozatot az Ügyvezető részére kell benyújtani. A kérelmet az Ügyvezető terjeszti az Elnökség elé, amely az Egyesület tagjává választásról 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Az így elutasított tagsági kérelmeket az Elnökség a soron következő Közgyűlés elé terjeszti, amely azt az Elnökség döntését hatályon kívül helyezve elfogadhatja.
(7) A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség vagy a (6) bekezdésben szabályozott esetben a Közgyűlés általi elfogadásának napján keletkezik.
(8) Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. A jogi személy tagok képviselőjük útján gyakorolják jogaikat.
(9) Az Egyesület tagjainak jogai:
a.) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és Közgyűlésén
b.) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen
c.) bármely Egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók
d.) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein
e.) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket
f.) a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak
g.) a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet
(10) Az Egyesület tagjainak kötelességei:
a.) kötelesek megtartani az Alapszabály és a Közgyűlés valamint az Elnökség határozatainak rendelkezéseit
b.) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, továbbá nem veszélyeztetheti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását és az Egyesület tevékenységét
c.) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. Tagdíjat természetes személyek évente, jogi személyek félévente, az év és a félév kezdete előtt 14 nappal előre kell megfizetni, az Egyesület honlapján [melasz.hu] közzétett összegben és bankszámlaszámra, banki átutalással. Az Egyesület honlapjának nyilvános, bárki számára elérhető részén nem teszi közzé az Egyesület bankszámlájának számát. Új tagoknak a belépési nyilatkozat elfogadását követően 14 napon belül kell a tagdíjat megfizetniük az aktuális félév hátralévő részére és a következő félévre együttesen. Befizetett tagdíj nem jár vissza a tagság megszűnése esetén. Az év közben belépő tagok a tagfelvételtől számított 14. napon belül kötelesek az aktuális évre, ill. félévre a tagdíjat megfizetni.
(11) A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) A tag kilépésével, amelyet az Ügyvezetőnek kell írásban bejelenteni, a bejelentés kézbesítésének napjával.
b.) A tagdíjbefizetés elmulasztása miatt felmondással (a tagdíjhátralék megfizetéséről szóló Elnökségi felszólítás után a kitűzött 60 napos fizetési határidő eredménytelen eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi írásbeli indokolt határozat taggal való közlésének napjával).
c.) A tagi kötelességek, Alapszabály, jogszabály megszegése vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás folytán történő közgyűlési kizárás által a közgyűlési írásbeli indokolt határozat taggal való közlésének napjával, melyet az Elnökség indítványozhat, bármely tag bejelentése alapján. Az indítványozás előtt az Elnökségnek az érintett tag meghallgatását kell kezdeményezni, és figyelmeztetni kell őt a kötelezettségek betartására és tájékoztatni kell őt jogorvoslati lehetőségeiről. A kizárási eljárással érintett taggal közölni kell azt is, hogy a védekezését akár írásban, akár szóban is előterjesztheti az Elnökség előtt, valamint a Közgyűlés előtt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A tag kizárását kimondó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A kizárást kimondó határozatot az érintett taggal igazolható módon kell közölni. A jelen szakasz a Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) alpontban felsorolt tagi magatartások esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait tartalmazza.
d.) Természetes személy tag halálával a halál bekövetkeztének napjával.
e.) A jogi személy tag felszámolásával vagy egyéb módon való végleges megszűnésével a felszámolásról vagy az egyéb módon való végleges megszűnésről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával.
(12) A (11) pont b) és c) alpontjában foglalt jognyilatkozatokat a taggal közöltnek kell tekinteni a közlés első megkísérlését követő 5. napon, amennyiben az a tag által bejelentett címére (székhelyére, állandó lakcímére) történt.
6. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői
(1) Az Egyesület szervei:
Az Egyesület testületi szervei:
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
Az Egyesület tisztségviselői:
a.) Elnök
b.) Ügyvezető
c.) Alelnökök
d.) Pénztáros
(2) A Közgyűlés
a.) A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.
b.) A Közgyűlésen a természetes személy tagokat maguk vagy meghatalmazottjuk, jogi személy tagokat képviselőjük vagy meghatalmazottjuk képviselik.
c.) A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.
d.) Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egytizede által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes bíróság elrendeli, vagy akkor, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, illetve ha az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
e.) A Közgyűlést elsődlegesen az Elnök hívja össze, akadályozatása esetén az Ügyvezető, a tagok értesítése útján a meghívóban szereplő időpontra, helyre vagy Távszavazásra és az abban az Elnökség által meghatározott napirendi pontokkal. A Közgyűlést az arra jogosult meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell, az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének a megjelölését, valamint az ülés napirendjét. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az értesítés legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően megtörténik, és ezzel együtt a tagok az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben az álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában az alábbi h) pontnak megfelelően.
f.) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak a fele+1 fő képviselve van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, úgy legkorábban a határozatképtelen ülést követő 1 órán túl, de legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal megismételt Közgyűlést kell kitűzni. A megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül az eredeti napirendi pontokban határozatképes, amennyiben az eredeti közgyűlési meghívó tartalmazta az erre vonatkozó felhívást, valamint a megismételt közgyűlés helyét és időpontját.
g.) A Közgyűlésen, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul, további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
h.) A Közgyűlés megnyitását követően meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően nyílt szavazással, a jelen lévő tagok közül megválasztja a közgyűlési tisztségviselőket, így a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőket, valamint a szavazatszámlálókat. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és az általa felkért két tag hitelesít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét és idejét, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, a Közgyűlésen elhangzottakat, a meghozott döntések (határozatok) számát, tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
i.) A Közgyűlés napirendi pontjai közül elsőként kell tárgyalni az Elnökség által a Közgyűlés elé utalt, illetve az Elnökség által meg nem szavazott tagfelvételi kérelmekről, a tagok kizárásáról szóló határozatokat. Az így felvett tagok már teljes jogú tagként, az így kizárt tagok pedig már nem vehetnek részt a Közgyűlés további munkájában.
j.) A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tag szavazata 1 szavazatot ér. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
k.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A Közgyűlés határozatait nyomban, szóban ki kell hirdetni és a Közgyűlési jegyzőkönyvet az Egyesület honlapjának tagok által elérhető részén közzétenni. A közgyűlési határozatokat igazolható módon kell az érintettekkel közölni, azokat az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.
l.) A Közgyűlés határozatait ülés tartása nélkül, a tagok által elektronikus hírközlő rendszerek útján írásban megtett jognyilatkozatok alapján is meghozhatja (Távszavazás). Távszavazásra bocsátható minden olyan döntés, amelyről a Közgyűlés jogosult dönteni. Távszavazásra csak megfelelően előkészített, véglegesített határozattervezet bocsátható. A Távszavazásra vonatkozó eltérő szabályok hiányában, egyebekben a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
m.) Távszavazást az Elnökség kezdeményezheti akként, hogy az elfogadásra javasolt határozattervezeteket a vonatkozó háttér információkkal együtt a tagoknak elektronikus hírközlő rendszer útján megküldi, egyidejűleg év, hónap, nap, óra, perc szerint megjelöli a Távszavazat beküldésére rendelkezésre álló azon végső határidőt. amely időpontig a tagok Távszavazataikat érvényesen megküldhetik. A Távszavazatok leadására a tagoknak legalább 8 (nyolc) napos határidőt kell biztosítani, amelybe nem számít bele a Távszavazás kezdeményezésének napja. A kitűzött határidőt követően leadott szavazatokat a szavazatszámláláskor figyelmen kívül kell hagyni. Távszavazást az Elnökség a tag kezdeményezése és a tagok egyszerű többségének kezdeményezése alapján is kitűzhet. A tagnak kezdeményezést legkésőbb az Elnökség Távszavazási felhívását követő 5 naptári napig kell az Elnökségnek eljuttatnia. Az Elnökség intézkedik arról, hogy a tagok az Elnökség által a Távszavazási napirendre tűzött határozattervezetekkel egyidejűleg dönthessenek a tag kezdeményezésének későbbi Távszavazásra tűzéséről; ha a tagok egyszerű többsége a kezdeményezést támogatja, az Elnökség a Távszavazás eredményének megállapítását követő 8-ik naptári napra a kezdeményezést az általános Távszavazási szabályok szerinti Távszavazásra tűzi.
n.) A Távszavazás során az Elnökség által elfogadásra bocsátott határozattervezet nem vitatható meg, arra módosító javaslat nem tehető. A Távszavazás során a tag csak a határozattervezetet elfogadó, vagy azt elvető, vagy a döntéshozataltól tartózkodó szavazatot tehet. A Távszavazásra bocsátott határozattervezet a tag általi kézhezvételétől számított 3 napon belül bármelyik tag jogosult az Elnökségtől kérelmezni, hogy az általa megjelölt határozattervezeteket a tagok Közgyűlés tartásával vitassák meg. A Közgyűlés megtartására vonatkozó tagi kérelem határidőn belüli beküldése esetén az Elnökség a Közgyűlést a vonatkozó szabályok szerint összehívja és a tag által megjelölt határozattervezetet vitára, elfogadásra bocsájtja. A tag által megvitatásra a Közgyűlés elé nem terjesztett határozat tekintetében a Távszavazás érvényesen lefolytatható.
o.) A Távszavazásra az Elnökség által megjelölt határidő utolsó napját követő 3 (három) munkanapon belül az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt az elfogadott határozatok szövegével együtt a Távszavazásra használt elektronikus hírközlő rendszer útján közli valamennyi taggal, illetve ha erre bármely okból nincs lehetőség, papír alapon, írásban. Ha az elfogadott határozat a hatályba lépésről másképp nem rendelkezik, a határozathozatal hatályba lépésének napja annak a tagokkal való közlésének a napja. A Távszavazáson meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Ha a határozatot jogszabály rendelkezése alapján a nyilvántartó bíróságnak is be kell nyújtani, annak meghozataláról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök vagy akadályoztatása esetén az Ügyvezető, valamint két, a Távszavazáson részt vevő tag aláírásával hitelesít.
p.) A Távszavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő Tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne Közgyűlés tartása esetén. Távszavazás esetén a megismételt Közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, de határozatképtelenség miatt érvénytelen Távszavazás ismételten szavazásra bocsátható.
q.) A Távszavazás lebonyolítására olyan informatikai megoldás alkalmazható, amely megfelel az alábbi követelményrendszernek.
i. Hitelesség – csak az Egyesület tagjegyzékben szereplő és az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező (azaz ha a kérdésben az Alapszabály a tagot a szavazásból nem zárja ki) tag szavazhat érvényesen
ii. Bizalmasság – minden szavazat titkosított csatornán keresztül kerüljön továbbításra
iii. Sértetlenség – minden szavazat védett legyen az utólagos módosítás ellen
iv. Érvényesség – csak érvényes szavazatok legyenek leadhatók, érvénytelen szavazatot a rendszer ne fogadjon be. Minden tag csak egy érvényes szavazatot adhat le – ha a tag bármely okból többször is szavaz, a határidőn belül leadott utolsó szavazat tekinthető érvényesnek
v. A leadott szavazat ne legyen eltávolítható a rendszerből, de a rendszer biztosítson a tag számára lehetőséget a szavazat visszavonására és újbóli szavazat leadására, amely a visszavont szavazatot egyidejűleg érvényteleníti
vi. Nyílt és titkos szavazások lebonyolítására is legyen alkalmas, név szerinti és anonim szavazásokat is támogasson
vii. Teljes körű anonimitás – az anonim szavazatokat leadó szavazók identitása a rendszer üzemeltetői által se legyen megismerhető. Az anonim szavazatok hitelességét a rendszer biztosítsa.
viii. Teljes nyilvánosság – szavazási adatok (tagjegyzék, szavazatok, eredmények stb.) nyilvánosak legyenek minden tag számára
ix. Ellenőrizhetőség – a szavazási adatok feldolgozhatók és az eredmények ellenőrizhetők legyenek
x. A Távszavazás kezelje a tartózkodást is
A leadott szavazat beküldésének, fogadásának, visszavonásának illetve a szavazat érvényességével összefüggő időpontjait a rendszer hitelesen rögzítse
(3) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre, feladata
a.) Jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt és az Egyesület egyéb szabályzatait.
b.) Határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni.
c.) Felülbírálhatja az Elnökség tagfelvételi kérelmekről hozott elutasító döntéseit, tagok kizárásáról dönthet.
d.) Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét.
e.) Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat.
f.) Elfogadja az Elnökség éves beszámolóját, ezen belül az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentést.
g.) Elfogadja az Egyesület előző évről szóló számviteli beszámolóját.
h.) Éves költségvetés elfogadása.
i.) Az Egyesület átalakulásának (egyesülés más társadalmi szervezettel vagy szétválás), valamint megszűnésének vagy a már megindult végelszámolás során a továbbműködésnek kimondása. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszűnéséről, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság már megállapította.
j.) Az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása. Amennyiben az elnökség száma 5 fő alá csökken, akkor a Közgyűlés elnökségi tagot választ.
k.) Döntés az Egyesület vagyonáról az egyesület megszűnése esetén.
l.) A hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre történő szerződéskötésre felhatalmazást ad az Egyesület képviselőinek. A határozatlan, vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente újabb felhatalmazást ad a szerződéskötésre.
m.) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amely meghaladja a 2,5 millió forintos kifizetési kötelezettséget (több különálló szerződéses partnerenként naptári éven belül összeszámítandó a kötelezettségek értéke).
n.) Határozat végelszámolás elrendeléséről, végelszámoló kijelöléséről, végelszámoló által elé terjesztett iratokról és vagyonfelosztásról.
o.) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
p.) Döntés csődeljárás elindításáról.
(4) Az Elnökség
a.) Az Egyesület operatív ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat az 5 tagú Elnökség látja el.
b.) Az Elnökség tagjai az Elnök, az Ügyvezető, a Pénztáros és a két Alelnök. Az Elnökség jelenlegi tagjai: Almási János (cím:1224 Budapest, Csóványos u. 4., anyja neve: Pasaréti Margit, született: Budapest, 1970.01.12.) (Elnök), Szabóné Endrődi Csilla Éva (cím: 1131 Budapest, Madarász V.u. 13. 2. ép. V/178., anyja neve: Szentkirályi Éva, született: Budapest, 1976.12.27.) (Ügyvezető), dr. Csapodi Márton Endre (cím: 1038 Budapest, Szentháromság u. 26., anyja neve: Vargha Éva, született: Budapest, 1971.02.12.) (Pénztáros), Erdősi Péter Máté (cím: 2040 Budaörs, Nádasdülő sétány 9. 3/7., anyja neve: Máté Erzsébet, született: Salgótarján, 1969.06.19.) (Alelnök), Szabó Áron (cím: 1185 Budapest, Bihar u. 25., anyja neve: Turi-Kováts Filoména Katalin, született: Budapest, 1980.01.09.) (Alelnök). Az Elnökség tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül. Nem lehet elnökségi tag az, akit a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak, illetve akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, amennyiben az ítéletben megjelölt tevékenység az egyesület tevékenységével összefügg. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A jelen szakasz a Ptk. 3:71. § (1) bek. b) alpontban foglalt vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokként értelmezendő. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok és nem tag személyek hívhatók meg.
c.) Az Elnökség a megválasztását követően haladéktalanul, titkos szavazással az Elnökségi tagok közül Elnököt, Ügyvezetőt és Pénztárost választ; ugyanígy jár el bármely tisztség megüresedése esetén. A többi a Közgyűlés által megválasztott Elnökségi tag Alelnök lesz.
d.) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a határozat alapján közvetlenül kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
e.) Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.
f.) Az Elnökség üléseit elsődlegesen az Elnök, akadályoztatása esetén az Ügyvezető hívja össze az elnökségi tagok értesítése útján. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az értesítés legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően megtörténik, és ezzel együtt az elnökségi tagok az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
g.) Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség legalább három tagja jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Elnökségi ülés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legalább 3 napon túl, de legkésőbb két héten belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Elnökségi ülést kell kitűzni.
h.) Az Elnökségi ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az Ügyvezető vezeti le.
i.) Az Elnökség résztvevői egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
j.) Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés résztvevői hitelesítenek.
k.) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétlésre kerül, ha ismételten szavazategyenlőség áll elő abban az esetben a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a levezető elnök bármely tag kezdeményezésére.
l.) Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a határozatait az érintettekkel igazolható módon közli.
m.) Amennyiben az Elnökség létszáma 4 fő alá csökken, akkor 30 napon belülre rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
n.) Az Elnökség döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (Elnökségi Távszavazás), amelyre a közgyűlési Távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az Elnökség feladatai
a.) Ellátja az Egyesület operatív ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
b.) Az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára.
c.) Tagfelvételi kérdésekben dönt. Két Közgyűlés között eltelt időszakban történt tagfelvételi elutasítások ügyét kötelezően a soron következő Közgyűlés elé terjeszti.
d.) A tagsági jogviszony felmondásáról dönt az Elnökség a tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén.
e.) Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
f.) Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
g.) A beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése.
h.) Az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése.
i.) Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.
j.) A tagság nyilvántartása.
k.) Az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése.
l.) Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
m.) Az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a vonatkozó törvényben előírt intézkedések megtétele.
n.) A szerződéses partnerenként naptári évente összeszámítva 2,5 millió forintot meghaladó kifizetési kötelezettséggel járó szerződés(ek) Közgyűlés elé terjesztése az ilyen szerződések jóváhagyása céljából.
o.) Közgyűlés összehívása 30 napon belül abban az esteben, amennyiben az Egyesület pénzeszközei 5 millió Ft alá csökkennek.
(6) Az egyes elnökségi tagok feladatai
a.) Önállóan képviselik az Egyesületet
b.) Ellátják az Elnökség által részükre megszabott szakmai, irányítási és kapcsolattartási feladatokat.
(7) Az Elnök feladatai
a.) A Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése.
b.) Az Egyesület működésének irányítása
c.) Kötelezettségek vállalása bármely elnökségi taggal együttesen.
(8) Az Ügyvezető feladatai:
a.) Befogadja a tag írásbeli bejelentését annak be- és kilépési szándéka esetén.
b.) Az elnök akadályoztatása esetén levezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c.) Tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
d.) Előkészíti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartásáról és kezeli a tagok nyilvántartását;
e.) Konferenciák és más rendezvények szervezése.
f.) Biztosítja az Egyesület működésének feltételeit, kötelezettségeinek teljesítését.
(9) A Pénztáros feladatai
a.) Kezeli az Egyesület házipénztárát;
b.) Pénzügyi szakember közreműködésével gondoskodik az Egyesület pénzügyi nyilvántartásainak, illetve könyveinek vezetéséről, illetve ellátja az egyéb pénzügyi adminisztrációs tevékenységet.
c.) Negyedévente beszámolót készít a társaság gazdasági helyzetéről az Elnökség számára.
(10) A tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok
a.) Az Egyesület vezető tisztségviselőinek megbízatása a megválasztástól számított két naptári évet követő első közgyűlésig tart. A mandátum lejárta után ugyanazon vagy más tisztségre újra megválaszthatók.
b.) Tevékenységük során kötelesek betartani a hatályos magyar jogszabályok, az alapszabály és a Közgyűlés határozatainak rendelkezéseit.
c.) A tisztségviselők a Közgyűlés által visszahívhatók, ha a jelen alapszabályban foglalt kötelezettségeiket megszegik, vagy nem tesznek eleget a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A jelen szakasz a Ptk. 3:71. § (1) bek. b) alpontban foglalt vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró szabályokként értelmezendő.
d.) Az Egyesület vezető tisztségviselőjének jogviszonya megszűnhet továbbá Lemondással is, amely az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozat. A lemondás, amennyiben az Elnökségi tagok száma a lemondással 4 alá csökken, az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában a bejelentés kézhezvételétől számított 60. (hatvanadik) napon válik hatályossá.
e) Megszűnik a megbízatás a határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, a vezető tisztségviselő halálával, a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával vagy a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
f) Az Elnökség feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
7. Az Egyesület gazdálkodása
(1) Az Egyesület nem nyereségorientált tevékenységet folytató szervezet, vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek önkéntes adományaiból, illetve egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételből, költségvetési támogatásból képződik. Az Egyesület részére a következő vagyoni hozzájárulásokat, a következő értékben, módon és időben kell teljesíteni: tagdíj fizetése a jelen alapszabály 5. pont (10) c. alpontja szerint.
(2) Az Egyesület az adott évre vonatkozó, elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetés tervezetét és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség készíti el, s terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.
(3) Az Egyesület céljai megvalósításának biztosítása érdekében gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytathat, de az ilyen jellegű tevékenység nem veszélyeztetheti az Egyesület céljait, illetve nem játszhat elsődleges szerepet, az Egyesület éves összes bevételének hatvan százalékát nem érheti el.
(4) Az Egyesület legalább évente egy alkalommal honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot működéséről, itt teszi közzé éves beszámolóját is.
(5) Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
8. Nyilatkozatok és állásfoglalások
(1) Az Egyesület nevében nyilatkozatot és állásfoglalást csak elnökségi tag adhat ki az Elnökség többségével egyetértésben.
(2) Az Egyesület nevében nyilatkozatot és állásfoglalást csak az Egyesület érdekében álló, céljait előrevivő, kellő szakmai hozzáértéssel megfogalmazott és az Egyesülettel szembeni hátrányos jogkövetkezmények nélküli módon szabad megtenni.
9. Az Egyesület megszűnik, ha
a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul,
b) a Közgyűlés a megszűnéséről határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik,
f) az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
11.Vegyes és záró rendelkezések
(1) Értelmező rendelkezések:
a.) értesítés: Az alapszabály szerinti megfogalmazásban értesítés alatt az értendő, hogy a címzett – tagnyilvántartásban szereplő – bármely elektronikus (email, fax) vagy postai címére az írásos meghívó vagy más dokumentum elküldésre kerül.
(2) Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és Magyarország Alaptörvényének vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.
Budapest, 2020. szeptember 15.